Kezünkben az élet kulcsa? - interjú

Omyno, az energia és a könyv

2010. Budapest. Ismert írónk összeakad egy látóval, majd néhány öniróniával fűszerezett misztikus kaland után piacra dobja Omynot, az ősi képletet…

Garantált sikerrecept, biztosra megy! – nyugtázza az örök szkeptikus.

Mit vártál egy 1-es karaktertől 7-es sorsfeladattal? Úttörő személyiség, akinek a spiritualitás, az összefüggések keresése rendeltetett! – kontráz felhős homlokkal a numerológus.

S mikorra épp halkulna a hitvita, fény derül rá, hol időzött írónk az elmúlt évben: egy boszorkány társaságában küzdött a képlet újabb rejtélyes részletéért, hogy még 2012-ben átnyújthassa azt a közönségnek.

Az író szerepében: Salinger Richárd.

Korábbi nyilatkozataidban szinte kivétel nélkül elhatárolod magad a spirituális világtól, de magától a „spirituális” szótól mindenképp. Racionálisnak mutatod magad, miközben mélyen bele kívánsz kukkantani a nyuszi üregébe.

Félsz valamitől?

Igen, nagyon féltem valamitől, amitől most már nem félek. Attól féltem, azt fogják gondolni rólam az emberek, hogy magam is spirituális guru lettem.

És ez olyan félelmetes?

Az ezotéria szükségszerűen elvezet egyfajta gurusághoz és szertelenséghez. Mintha nem kellene többé igazolnod magadat, elég puffogtatni a hangzatos frázisokat. Én olyan dolgokban hiszek, amik egyértelműek, ellenőrizhetőek. Nagyon nehezen viselem a hablatyot. A „neked biztos az a karmád” kezdetű mondatoktól pedig kiráz a hideg. Honnan jön ez a baromság? És millió ilyen homályos kijelentés van!

Igen, féltem attól, hogy nekem kell lenni a mesternek. Erre nem szeretnék vállalkozni. Voltam már vezető számtalan helyen, és mindig mélyen elszomorít, ha kritika nélkül fogadnak el dolgokat az emberek.

A beavatás témája viszont nagyon érdekel. Hiszem, hogy a beavatás hiánya miatt tartunk ott, ahol. Ahelyett, hogy vennénk a fáradságot, és helyreállítanánk belső tudatosságunkat, teljessé téve az egyént, matekot meg kémiát tanítunk tízéves gyerekeknek.

Pedig az önvaló megtalálására egy sor jól használható szisztéma van, és ezeket igenis alkalmazni kellene a mindennapi életben. Mindenkit arra biztatok, hogy induljon el a beavatás felé. Bármilyen módon – jógázzon, vessen Tarot kártyát – mindegy, csak kezdjen el egy kicsit másképp gondolkodni! Én például most fogok befejezni egy transzperszonális pszichológiát oktató iskolát és régóta foglalkozom transzlégzéssel. De említhetném példának az igen hasznos és a legkevésbé spirituális metódust, az eséstechnikát is, amit Jigoro Kanonak, a judo alapítójának köszönhetünk, s amelyet a mai napig nem tanítanak az iskolákban. Pedig nem kell gurunak lenni ahhoz, hogy felismerjük: mindenki el fog esni az életében. Mindenki. Ez garantált.

Mégiscsak nagy prédikátor vagy!

Csak nem akarok mester lenni. A prédikátorságot vállalom!

Mi az Omyno?

Egy eddig tudatosan nem használt energetikai rendszer, melyet most megtanulunk tudatosan használni.

Mennyire fakadt belső motivációból a folytatás és milyen mértékben volt kiadói kényszer illetve reklámfogás?

Akkor is végigmegyek ezen az úton, ha kiderül, humbug az egész… Ez mondjuk nem derülhet ki, de az igen, hogy sok mindent elrontottam. Mint ahogy folyamatosan fény is derül ezekre, hiszen amint haladok előre, egyre fejlődnek a képességeim. Egyre világosabban érzem a meg nem érthetőt, így szavakba is tisztábban tudom önteni.

Mindenképpen végigviszem a folyamatot, semmilyen kiadói nyomás nincsen rajtam. Akkor is tudnék sikeres könyvet írni, ha más témával foglalkoznék – én általában sikeres könyveket írok. Ám ezen most végig kell menni, s utána az összes kellemetlenkedő kérdésre pontosabban tudok válaszolni.

Hová lett Anna?

Erről nem szívesen beszélek. Nem fértünk össze sem emberileg, sem szakmailag – elváltunk egymástól.

Az Omyno első kötetében egy látó, Anna kommunikál az égiekkel és motiválja az írót a könyv megszületésére. A második rész, A beavatás képlete egy boszorkány, Sheila McNorna közvetítésével valósult meg. A találkozás itt is véletlenszerűnek titulált - az író barátja köti össze a feleket.

Miután a boszorkány öntudatosan felelt az Omynot érintő kérdésre, hiszen prakszisában maga is aktívan használja ezt a megörökölt technikát, elkezdődött a közös munka, mely egyáltalán nem volt zökkenőmentes. „Közvetítés” közben a boszorkány nem válaszolt az író kérdéseire, hogy ne keveredjenek saját gondolatai az üzenettel. Az író viszont sokszor azt se tudta, eszik-e vagy isszák a szóban forgó fogalmat vagy entitást, túrta a haját, körbe-körbe rohangált a szobában és magyarázatokat követelt.

Mi a célod az Omyno sorozattal?

Rájönni, hogy mi az élet értelme!

Miért pont három rész? Ki sugallta, határozta meg, hogy három rész legyen?

Ők.

Mikorra várható a harmadik rész?

Elméletileg évente jelentek volna meg az egyes részek. Mivel azonban egy teljes évig birkóztunk a boszorkánnyal, megcsúszott a terv. Egyébként is nekem nagyon fárasztó egy év alatt megírni egy könyvet!

Részemről akkor készül el a harmadik rész, amikor elkészül – de gondolom, úgyis kapok majd egy kis sürgetést fentről.

Nem tartasz tőle, hogy ezzel a témával beszűkíted az olvasótáborodat?

Ez engem már nem érdekel. Megpróbálom megírni, amit meg kell, aztán meglátjuk. Ez az egész megtanított arra, hogy másképpen kell nézni a világot. Így már nem fogok tudni olyan szöveget írni, ami ne tükrözné ezt a látásmódot.

Érdekes megfigyelni közleményeidet az Omyno megjelenése óta. Míg kezdetben szinte görcsösen kiálltál a „hiszem, ha látom” filozófiája mellett, ma már óvatosabban, sokkal megengedőbben fogalmazol.

Mert már láttam.

Sokat változtál az elmúlt két évben?

Nemcsak egyszerűen változtam, hanem teljesen megváltoztam. Nagyon sokat tanultam. Néha még feljönnek badarságok. Nem lehet megmagyarázni, hogy ha ketten vagytok az úton, ötvennel lehet menni és mentek hatvannal, miért érzed, hogy neked meg kell előznöd az előtted haladót. Egy-egy hasonlón még rajtakapom magam, de alapjában véve átalakult az egész életszemléletem és életvezetésem. Mérhetetlenül nem érdekel egy csomó minden, ami korábban rettentően fontos volt, és képessé váltam a nyugalomra. Régen nem tudtam leállni, állandó mozgásban voltam.

Tehát fejlődésként éled meg.

Igen. Kedvenc darabom az Oidipusz király, mert amikor Oidipusz megpróbálja elkapni a bűnöst, aki miatt Thébát pestisjárvány sújtja, saját magát veszi üldözőbe. Kialakul egy belső dráma, s egyszerre van jelen a játszható darab és a mély, belső monológ. Ez egy régi-új gondolkodásforma, a bent-kint elv. Erről érdemes beszélgetni – a felelősséget vállaló, nem elszeparáló gondolkodásformáról. Erről szól az Omyno.

Az Omyno első kötetének gyakorlati megoldásai között fontos szerepet kap a vegetarianizmus, mint a test-lélek-szellem hármas egységéből a testre irányuló útmutatás.

Vegetáriánus vagy?

Nem vagyok vegetáriánus, de nem eszem húst. Ha vidékre megyek, nem kezdem el magyarázni a helyzetet, inkább megeszem a gulyáslevest. Mert pont az a lényeg, hogy semmit sem szabad fanatikusan, agresszíven csinálni. Ha holnaptól nem árulnának húst sehol, meg se rezdülnék, de mindig tiltakozom a kijelentés ellen, hogy vegetáriánus vagyok. Viszont sokkal kevesebbet eszem. Nem olyan fontos már az étkezés, az élet örömeit nem elsősorban a kajálásban keresem.

Milyen érzéssel helyezed az Omyno második részét az olvasók kezébe?

Végtelen nyugalommal.

Mit üzensz azoknak az olvasóknak, akik csak a körülötted zajló, misztikus szavaktól zajos marketinget látják, vagy abból formálnak ítéletet, hogy az Omyno honlap máris egyedi ékszereket és pénzes tanfolyamot hirdet?

Ez egy játék - nem kell megvenni semmit sem. Ezek nem beavatott ékszerek, nem jelentenek belépést a mennyországba. Ugyanúgy csak játék, mint az egyedi kódos könyvek. Jópofa ajándék azoknak, akik szeretnek játszani.

Az üzenetem rettenetesen egyszerű: Ne keverjük össze a vulgárspiritualitás tanait azokkal a tanításokkal, amik nekünk szólnak. Ne jósoltass, mert annak nincs értelme. Ne olvass a szükségesnél többet, hanem próbáld ki, tedd meg az első lépéseket. Bármilyen légzés vagy meditációs technika képes lehet megmutatni a belépési lehetőséget a saját életedbe. Az Omyno is ezt kínálja, az ősforráshoz való kapcsolódást.

Sokat kell gyakorolni. Még soha nem találkoztam senkivel, aki úgy tanult volna meg valamit, hogy pusztán beszélgetett róla. A spiritualitás olyan, mint a szex, rengeteget lehet róla szövegelni, lehet nézni, ahogy mások művelik, de addig semmit nem értünk meg belőle, amíg mi magunk nem gyakoroljuk.

A cikk eredeti megjelenése: 2012.12.19. - frappa online magazin

Időközben a harmadik rész megjelenésével teljessé vált az Omyno sorozat, melynek tagjai:

1. A visszatérés képlete (2010)

2. A beavatás képlete (2012)

3. Az élet megoldóképlete (2015)

Írj, ha kérdésed, kérésed van!

Minden jog fenntartva! © Rea Yoga
Honlap: blaho.hu